Az altalajban keletkező üregek kialakulása általában valamilyen felszín alatti vízmozgáshoz köthető, ritkább esetben az eltemetődött szervesanyag elbomlása után is maradhatnak üregek.
Minden esetre bármi is legyen a kiváltó ok, elmondható, hogy maga az üreg egy nem kívánatos jelenség, különösen akkor, ha épített környezetben keletkezik, mivel megléte általában strukturális instabilitást eredményez. Ezért is fontos az üregek mielőbbi lokalizálása és megszüntetése, ezzel megelőzve a balesetek és súlyos károk keletkezését. Egy esetleges üreg pontos mérete és pozíciója az adott terület feltárásával állapítható meg, ugyanakkor, ha nem ismerjük az üreg helyzetét, akkor a feltárandó terület nagyságától függően igen jelentős költségekkel számolhatunk. Egy ilyen feltárás költségei nagy mértékben csökkenthetők nondestruktív mérési módszerek alkalmazásával.
A felszín alatti üregek különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek a környezetükhöz képest, ezért GPR földradar- és elektromos mérésekkel eredményesen kutathatók. A földradaros vizsgálatokkal pontosan meghatározható a repedések és szivárgások helyzete és geometriája, mivel a nedvességgel telített részek megváltoztatják a talaj elektromágneses tulajdonságait. Így például a módszer alkalmazásával hatékonyan azonosíthatók a csőtörések is.
A radarmérések gyors terepi kivitelezhetőségének köszönhetően nagy területről hamar juthatunk információhoz. A mért adatok feldolgozása után olyan térkép készíthető, amelyen az észlelt ürege(ek) pontos pozíciója és azok kiterjedése is megjeleníthető.